biztonsagos etrendkiegeszitoket forgalmazo patika2

Egészségvédelem


Gyógyszer-Info

OGYEI logo hiv

Elérhetőségeink

Elérhetőségek

Csiki Web


Homeopátia-Info

Homeopátia-Info

Cegadatok X

Látogatott oldalak...

Oldalletöltések száma: 1780226

Impresszum

Honlaptulajdonos:
Csiki Patika
Felelős szerkesztő
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

helpNeT Iroda Kft.

Orosházáról... szűkebb hazánkrólA Csiki Patika lakótelepi környezetben működik. Néhány gondolat arról, milyen történelmi események vezettek Orosháza mai jelenébe…

Orosháza nevével lelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk. Egy, a Mohácsi csata előtti évben keltezett oklevél Orosházát, mint egy Békés Megyei uradalom központját említi. A török uralom alatt a település a pusztulás sorsára jutott, az itt lakók a harcok áldozatai lettek, vagy elmenekültek a nagyobb biztonságot jelentő királyi Magyarországra.

Orosháza újkori története a vidék XVIII. századi betelepülésével kezdődik. A török uralom alatt elnéptelenedett vidékre a Tolna Megyei Zombáról érkezett telepesek költöztek. A betelepülő lakosság elsősorban földműveléssel és állattartással foglalkozott, de hamarosan kifejlődött a kertkultúra is, majd a XVIII. században az iparos réteg is megjelent. A reformkortól kezdődően lassan megindult Orosháza mezővárosi jellegű fejlődése.

A helyi politikai élet aktivizálódását az 1867 évi kiegyezés hozta meg. A kiegyezés utáni viszonyokkal elégedetlen parasztok és kisiparosok 1869-ben Táncsics Mihályt választották meg Orosháza és környéke országgyűlési képviselőjének. A csírázó agrárszocialista mozgalom országos visszhangot kiváltó szomorú eseménye volt 1891-ben az Orosházi véres május elseje.

A két világháború között Orosháza, mint „a legnagyobb magyar falu” szerepelt a köztudatban, 1936-ban már közel 25 ezer lelket számlált. A Trianoni békeszerződés után Orosháza egyszerre a „kis Magyarország” határ-menti régiójában találta magát, s ez a tény a további fejlődés meghatározója lett. A II. világháború jelentős anyagi - és emberáldozattal járt, az áldozatok száma még ma sem ismert pontosan. Orosházát 1944. október 6-án egyetlen nap alatt foglalták el az orosz csapatok.

1946-ban - Szenttornya csatlakozásával - a település városi rangra emelkedett. Az ígéretesnek induló fejlődést azonban hamarosan a kisipari és kiskereskedelmi vállalkozások elsorvasztása, a parasztgazdaságok felszámolása követte. A tanyákat a 60-as években nagyrészt lebontották, ugyanakkor fokozatosan megerősödtek az újonnan szerveződő termelőszövetkezetek és az állami gazdaság. Az Orosházi parasztemberek munkaszeretetének, élni akarásának eredményeként a nagyüzemi mezőgazdaság kiemelkedő termelési-tenyésztési eredményeket produkált, országos hírnévre is szert téve. Számottevőek az olaj-, a földgáz- és a termálvíz feltárás eredményei is. Részben erre alapozva alakult ki a fejlett gépipar, üvegipar és kohászat. 1963-ban kezdte meg a termelést az üveggyár, mely több ezer embernek adott munkát.

Megváltozott a város arculata is. Új épületbe költözött a mai Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola, 1953-ban felépült a Táncsics Mihály Gimnázium, 1964-ben az Ipari Szakmunkásképző Iskola. Új kórház, múzeum, művelődési központ épült. A jellegzetes falusi utcák helyén ma lakótelepek emelkednek.

Forrás: Orosháza